A membránkompresszor egy speciális típusú kompresszor, amely egyedi szerkezetének és működési elvének köszönhetően számos területen fontos szerepet játszik.
1. A membrános kompresszor szerkezeti összetétele
A membrános kompresszor főként a következő részekből áll:
1.1 Hajtómű
Általában villanymotor vagy belső égésű motor hajtja, az erő szíjhajtáson, fogaskerék-áttételen vagy közvetlen csatlakozáson keresztül jut el a kompresszor főtengelyéhez. A hajtásmechanizmus funkciója, hogy stabil áramforrást biztosítson a kompresszor számára, biztosítva a kompresszor normál működését.
Például egyes kis membránkompresszorokban egyfázisú motor használható hajtásmechanizmusként, míg nagy ipari membránkompresszorokban nagy teljesítményű háromfázisú motorok vagy belső égésű motorok.
1.2 Főtengely-hajtórúd mechanizmus
A főtengely-hajtórúd mechanizmusa a membrános kompresszor egyik fő alkotóeleme. Főtengelyből, hajtórúdból, keresztfejből stb. áll, amelyek a hajtómechanizmus forgómozgását a dugattyú alternáló lineáris mozgásává alakítják. A főtengely forgása lengéscsillapításra készteti a hajtórudat, ezáltal a keresztfejet alternáló mozgáshoz tolja a szánban.
Például a főtengelyek tervezésénél jellemzően nagy szilárdságú ötvözött acél anyagokat használnak, amelyek precíziós megmunkáláson és hőkezelésen esnek át, hogy megfelelő szilárdsággal és merevséggel rendelkezzenek. A hajtórúd kiváló kovácsolt acél anyagból készül, és a pontos megmunkálás és összeszerelés révén megbízható csatlakozást biztosít a főtengellyel és a keresztfejjel.
1.3 Dugattyú és hengertest
A dugattyú a membránkompresszor gázzal közvetlenül érintkező alkatrésze, amely a henger belsejében oda-vissza mozgást végez a gáz összenyomásához. A hengertest általában nagy szilárdságú öntöttvasból vagy öntött acélból készül, amely jó nyomásállósággal rendelkezik. A dugattyú és a henger között tömítéseket használnak a gázszivárgás megakadályozására.
Például a dugattyú felületét általában speciális kezelésekkel, például krómozással, nikkelezéssel stb. kezelik, hogy javítsák a kopásállóságát és a korrózióállóságát. A tömítőelemek kiválasztása is kulcsfontosságú, általában nagy teljesítményű gumi vagy fém tömítéseket használnak a jó tömítőhatás biztosítása érdekében.
1.4 Membrán alkatrészek
A membránalkatrész a membránkompresszor kulcsfontosságú eleme, amely elválasztja a sűrített gázt a kenőolajtól és a hajtásmechanizmustól, biztosítva a sűrített gáz tisztaságát. A membránalkatrészek általában membránlemezekből, membrántálcákból, membránnyomó lemezekből stb. állnak. A membránlemezek általában nagy szilárdságú fémből vagy gumiból készülnek, amelyek jó rugalmassággal és korrózióállósággal rendelkeznek.
Például a fém membránlemezek általában rozsdamentes acélból és titánötvözetből készülnek, és speciális technikákkal dolgozzák fel őket, hogy nagy szilárdságúak és korrózióállóak legyenek. A gumi membrán speciális szintetikus gumi anyagból készül, amely jó rugalmassággal és tömítő tulajdonságokkal rendelkezik. A membrántálcát és a membránnyomólapot használják a membrán rögzítésére, biztosítva, hogy a membrán ne deformálódjon vagy törjön működés közben.
1.5 Gázszelep és hűtőrendszer
A gázszelep a membránkompresszor egyik alkatrésze, amely szabályozza a gáz beáramlását és kiáramlását, és teljesítménye közvetlenül befolyásolja a kompresszor hatékonyságát és megbízhatóságát. A levegőszelep általában automatikus szelepet vagy kényszerszelepet alkalmaz, és a kompresszor üzemi nyomása és áramlási igényei szerint választják ki. A hűtőrendszer a kompresszor által üzem közben termelt hő csökkentésére szolgál, biztosítva a kompresszor normál működését.
Például az automatikus szelepek általában rugót vagy membránt használnak szelepmagként, amely automatikusan nyílik és záródik a gáznyomás változásaihoz. A kényszerített szelepet külső hajtásmechanizmusokkal, például elektromágneses hajtással, pneumatikus hajtással stb. kell vezérelni. A hűtőrendszer lehet léghűtéses vagy vízhűtéses, a kompresszor üzemi környezetétől és követelményeitől függően.
2. A membránkompresszor működési elve
A membránkompresszor működési folyamata három szakaszra osztható: szívás, sűrítés és elszívás:
2.1 Belégzési szakasz
Amikor a dugattyú jobbra mozdul, a hengerben lévő nyomás csökken, a szívószelep kinyílik, és külső gáz jut be a hengertestbe a szívócsövön keresztül. Ekkor a membránlemez balra hajlik a hengerben lévő nyomás és a membránkamrában lévő nyomás hatására, és a membránkamra térfogata megnő, ami szívási folyamatot eredményez.
Például a belégzési folyamat során a szívószelep nyitását és zárását a hengerblokkon belüli és kívüli nyomáskülönbség szabályozza. Amikor a hengeren belüli nyomás alacsonyabb, mint a külső nyomás, a szívószelep automatikusan kinyílik, és a külső gáz belép a hengertestbe; Amikor a hengeren belüli nyomás megegyezik a külső nyomással, a szívószelep automatikusan bezárul, és a szívási folyamat véget ér.
2.2 Kompressziós fokozat
Amikor a dugattyú balra mozdul, a hengerben lévő nyomás fokozatosan növekszik, a szívószelep bezár, a kipufogószelep pedig zárva marad. Ezen a ponton a membrántányér a hengerben lévő nyomás alatt jobbra hajlik, csökkentve a membránkamra térfogatát és összenyomva a gázt. Ahogy a dugattyú tovább mozog, a hengerben lévő nyomás folyamatosan növekszik, amíg el nem éri a beállított kompressziós nyomást.
Például összenyomás során a membrán hajlítódeformációját a henger belsejében uralkodó nyomás és a membránkamrában uralkodó nyomás közötti különbség határozza meg. Amikor a henger belsejében uralkodó nyomás magasabb, mint a membránkamrában uralkodó nyomás, a membrántányér jobbra hajlik, összenyomva a gázt; Amikor a henger belsejében uralkodó nyomás megegyezik a membránkamrában uralkodó nyomással, a membrán egyensúlyban van, és a kompressziós folyamat véget ér.
3.3 Kipufogó szakasz
Amikor a hengerben lévő nyomás eléri a beállított kompressziós nyomást, a kipufogószelep kinyílik, és a sűrített gáz a kipufogócsövön keresztül távozik a hengerből. Ezen a ponton a membránlemez balra hajlik a hengerben és a membránkamrában lévő nyomás alatt, növelve a membránkamra térfogatát és felkészülve a következő szívási folyamatra.
Például a kipufogógáz-kibocsátás során a kipufogószelep nyitását és zárását a hengerben lévő nyomás és a kipufogócsőben lévő nyomás közötti különbség szabályozza. Amikor a hengerben lévő nyomás magasabb, mint a kipufogócsőben lévő nyomás, a kipufogószelep automatikusan kinyílik, és sűrített gáz távozik a hengertestből; amikor a hengerben lévő nyomás megegyezik a kipufogócsőben lévő nyomással, a kipufogószelep automatikusan bezárul, és a kipufogógáz-kibocsátási folyamat véget ér.
3. Membránkompresszorok jellemzői és alkalmazásai
3.1 Jellemzők
Nagy tisztaságú sűrített gáz: A sűrített gázt a kenőolajtól elválasztó membránnak és a hajtómechanizmusnak köszönhetően a sűrített gáz nem szennyeződik kenőolajjal és szennyeződésekkel, ami nagy tisztaságot eredményez.
Jó tömítés: A membránkompresszor speciális tömítőszerkezettel rendelkezik, amely hatékonyan megakadályozza a gázszivárgást, biztosítja a kompresszió hatékonyságát és biztonságát.
Sima működés: A membránkompresszor működési folyamata során a dugattyú mozgási sebessége viszonylag alacsony, és nincs közvetlen érintkezés a fém alkatrészek között, így a működés sima és a zajszint alacsony.
Kiváló alkalmazkodóképesség: A membránkompresszorok alkalmazkodnak a különféle gázkompressziós követelményekhez, beleértve a nagynyomású, nagy tisztaságú, gyúlékony és robbanásveszélyes speciális gázokat.
3.2 Alkalmazás
Petrolkémiai ipar: hidrogén, nitrogén, földgáz stb. sűrítésére használják, nyersanyagokat és energiát biztosítva a vegyipari termeléshez.
Élelmiszer- és gyógyszeripar: gázok, például levegő és nitrogén sűrítésére használják, tiszta gázkörnyezetet biztosítva az élelmiszer-feldolgozáshoz és a gyógyszergyártáshoz.
Elektronikus félvezetőipar: nagy tisztaságú gázok, például nitrogén, hidrogén, hélium stb. sűrítésére használják, nagy tisztaságú gázkörnyezetet biztosítva az elektronikus chipek gyártásához és a félvezetők gyártásához.
Tudományos kutatási kísérletek területén különféle speciális gázok sűrítésére és stabil gázellátás biztosítására használják tudományos kutatási kísérletekhez.
Röviden, a membránkompresszorok számos területen fontos szerepet játszanak egyedi szerkezetük és működési elvük miatt. A membránkompresszorok működési elvének megértése segíthet a berendezések jobb használatában és karbantartásában, valamint hatékonyságuk és megbízhatóságuk javításában.
Közzététel ideje: 2024. szeptember 12.